2003 augusztus

Tegnap elég nyúzott voltam, bár délig aludtunk, és az IKEA-ban ebédeltünk. De hát egy legénybúcsú nem múlhat el nyomtalanul. Jöjjön is most annak felidézése, ami felidézhető, és nem veszett el egy az éjszaka homályában. Szóval negyed kilencre voltunk hivatalosak Kedvesemmel. Én a Szimpla kertbe, ő a Gozsdu udvarba. Mikor beléptem eléggé tartottam attól, hogy mi is következik, mivel nagyon a lelkemre kötötték, hogy pontosan érkezzek. Így vártam a kommandósokat, vagy a félmeztelen lánycsapatot, aki rám tör, vagy bármi olyat, amitől kellően megrémülhetek. Aztán nem történt semmi. Ez egyáltalán nem volt megnyugtató. Kerestem a barátaimat, de csak egy lánycsapatot láttam, és néhány kósza értelmiségit. Tudtam, hogy készül valami. Talán mikor harmadjára pásztáztam körbe a területet, vettem észre, hogy a lánycsapat tagjai egytől egyig ismerősök, és nekik kéne Kedvesemmel találkozniuk. Ekkor megnyugodtam. Onnantól jó volt. Kaptam pár Behert, pár hosszúlépést, és jól éreztem magam. Ekkor jött a meglepetés, mikor B.J és N.M elhurcolt a bárpulthoz. – Kicsit csodálkoztam is, mert addig mindent odahoztak nekem, és gyöngy volt az életem. De persze könnyedén rábeszéltek. Aztán mikor mentem vissza a pulttól, már a fiúk ültek ott. Innentől más meglepetés már nem ért. Ha csak az nem, hogy öten sem tudtuk kerek egésszé formálni az est utolsó óráit.
Tegnap csak punnyadtunk. Na meg persze IKEA. Mára @rc kiállítást terveztünk, de szakad az eső. Csak jövő szombaton ne essen.

Túléltem. NAGYON jó volt. Részletek majd ebéd után...

Negyedre kell odaérnem a legénybúcsúmra. Még a végén elkezdek izgulni. Pedig eddig olyan jól bírtam...

Sikerült CD-re írnom a Nefogazz!-t Mindenki örömére, és az összes lény javára. Bár Kedvesem már most utálja...

Ha lehet, még sokkal fáradtabb vagyok, mint voltam tegnap este, ugyanis hajnali háromkor feküdtem le. Ma háromkor le is léptem a gyárból, de aludni nem tudtam, mivel pont mikor elszenderedtem a földszinti roma családban az egyik gyerek elájult, és az egész család ott jajveszékelt míg meg nem érkeztek a mentők. (Még utána is.) Ezután már nem jött újra álom a szememre...

Túlvagyok a kozmetikuson. Jobb volt mint vártam. Szerencsére nem kellet sokat kínoznia. Hiába no, már eddig is szinte tökéletes voltam. Este megyünk találkozni BoKa-val. Viszont hulla fáradt vagyok. Ma dúrva pörgés volt a gyárban. Holnap is az lesz, aztán este pedig legénybúcsu.

Tegnap nem igazán történt semmi. Cs.G átjött, és Ángélus Baráttal játszottak az este. Kedvesemék beszélgettek, én meg ajándékokat csomagoltam.
Holnap négyre kell kozmetikushoz mennem. Már előre rettegek, mivel nem voltam már évek óta, és Kedvesem megrémített. Ma van egyébiránt az elúlt 60 000 év óta legközelebb a Mars a Földhöz. Ilyet csak a korai Homo Sapiensek és a Neandervölgyiek láthattak. Én persze nem fogom, mivel itt a városban nem igazán élvezhető a látvány. Talán ki kéne menni egy hegyre. De nem hiszem. Most mit bámuljak egy nagy vörös csillagon? Ami ráadásul nem is csillag... És különben is. Taszítanak a Nagy Vörös Csillagok.

Tegnap nem tudtam jelentkezni, mivel nem akartam reggel Ángélus Barátnét megzavarni, este meg oly sokáig dolgoztam, hogy épp csak hazaértem a Nagy Házavató Bulira melyet B.J tartott. (Gy.Z még mindig korházban.)
A buli kiválóan sikerült. Finom mediterrán ételeket ettünk, jó borokat ittunk hozzá. Sajnos én hulla voltam, és a végére egy szőnyegen el is heveredtem önhibámon kívül. De legalább kialudtam végre magam, amit már napok óta nem tettem meg.
Ma Ánélusok Anyukája új lakás tulajdonossá vált. Én meg egész nap tendereztem már megint. Cs.G valami sörökről is beszélt nekem tegnap a közelgő esküvőnkkel kapcsolatban, de ezt még tisztáznunk kell ma este. Ja igen tegnap - illetve hát inkább már ma hajnalban - még megérkezett Ángélus Barát is, de az ő érkezését átaludtam, és félálomban tudtam csak köszönteni. Majd ma... Tetőfokára hágott a meghívókézbesítés is..
Képek a buliról a szokásos helyen megtekinthetőek

Tegnap Gy.Z korházba került, és kivették a vakbelét. Ma reggel nyolcra vittük B.J-t látogatni a pókját. Emiatt nem is volt nagy vacsora Gy-B családnál. De azért jól elvoltunk a szomszédban is.
Forma 1-t megnéztem. Izgalmas volt. Ma egész nap csak punnyadás.

Megnéztem a Hungaroring időmérőt. Tök érdekes volt. Eleinte Baumgártner Zsoltank izgultam, akinek ez lesz élete első hivatalos F1 futama. Aztán a "nagyok" sokkal izgalmasabbá váltak, mert egész furcsa rajtsorrend alakult ki.
Délelőtt nézegettem a hotscrits.com-t hátha valami hasznos, és érdekes szolgáltatást találok amivel még jobbá tehetném az oldalamat, de semmi nem ragadott meg igazán. Így máma már nem fejlődik tovább...

Kezdem megszokni, hogy semmi nem úgy alakul, ahogy várnám. Hátre átjött P.B és egyet sakkoztunk. Csupán egyetlen partit nyomtunk, de az igen keményre sikeredett. Hosszú véres kűzdelemben legyőztem. Utána akartam menni aludni (kilenc volt) de félálomban a TV előtt ragadtam. Végül magyarország első K1 gáláját néztem az RTL Klubon. - A K1 egy kűzdősport, ami elég kemény, durva és csúnya. Az RTL szervezés és közvetítés viszont szánalmas volt. Viszont egy múlt mire lefeküdtem.
Ma talán BP Parade, vagy vacsora a Gy-B családnál. Vagy változik minen, és majd megtudom később.

Tegnap nem lett korai alvás, helyette Ángélus Barátnéval beszélgettünk ketten kettőig. - Kedvesem már rég az aludt. Viszont meglepő módon ma egyáltalán nem voltam álmos, fáradt, vagy bármi egyéb. Így tendereztem is egy jót. :) Aztán irány Patkányvár, de út közben beugrottam Kedvesemhez a Hivatalba ebédelni. Hát ezek a gyári éttermek mindenütt ugyanolyan pocsékak.
Ötre kell menni a varrónőhöz, utána talán P.B barátommal sakkorunk. Vagy nem.

Megérkezett Ángélus Barátné. Tegnap nagy nyüzsi is kerekedett utána nálunk. Megnéztük a Hídembert, ami jobb volt mint ahogy azt vártam. Most Kedvesemmel csupán csöndre vágyunk.
Ma is tendereztem. Sokat. De remélem nyerünk vele, mert az jó lenne. Munka után megnéztük Csilinek a kiválasztott lakást, és kedden már mennek is szerződni. Jó lenne, ha az eladók találnának időben albérletet, mert akkor rögtön költözhetne az új lakásába. Az jó lenne...

Túlestünk a Nagy Családi Találkozón. Szerintem jól sikerült, szüleink megismerkedtek, beszélgettek, ettek, ittak, közösen meghallgattuk az Örömkoncertet a Hősök Teréről. És most már nem paráznak ettől sem.
Szüleim csak most reggel mentek el. Azóta mosogattunk egy órát, és várjuk Ángélus Barátné érkezését. Az elkészült képeket megtaláljátok a képek.yoscha.hu alatt.

Közel kétnapnyi esküvői készülődés van a hátam mögött. Lehet, hogy megőszülök. E két nap alatt többször változott a program, néhány dologról le kellett mondanunk, néhány dolog viszont szerencsésen alakult. Ami nem lesz az az éjféli húsütés, mivel nem tudják bevállalni az üdülőben. Pedig úgy volt... Mindegy akkor majd nem lesz. Viszont mindkét medence üzemelni fog, és lehet pár fáklya is a víz körül, ami szépen meg lesz világytva. Persze itallal nem lehet belemenni, és hányni sem szabad belé. Mégesem egy Gellért. :) Aztán egyeztettünk az anyakönyvvezetővel is, aki nagyon rendes. És sikerült kávégépet is lízingelni az esküvőre.
Tegnap este még voltunk nővéremékkel Vp-ben a Tapo fogadóban, ahol Mátyás kiráy napok vannak. 2500 forintért egy tizensokfogásos kóstolósort lehetett végigpróbálni. Sajnos még feléig sem sikerült, pedig kivállóak voltak az étkek. De a mai vánnyadt népek már nem ezekhez vannak szokva...
Fotók is készültek.

Tegnap este is a Szóda udvarban kötöttünk ki. Nagyon jó volt. Most eltűnt a tömeg, alig pár ember, szabad asztalok, békebeli hangulat. Ja és hihetetlen dolog történt ott velem. (Működik az indormációs társadalom.) Szóval ülök a helyen, szívom a Vauenemből a MB Virginia No1-t, kortyolom a nagyon hosszú lépésemet és egyszerre csak odapattan hozzám egy vadidegen srác, kezében egy szép formájú pipával és megkérdi, hogy hogy nem én vagyok-e Yoscha a netről, mivel pont ma olvasta a weboldalam, és a képek alapján felismert. Szépen bemutatkoztunk egymásnak - ő Jarlaxe a pipafórumról, akinek eddig csupán a "nevét" ismertem. Azonnal tartottunk egy mini pipatalálkozót, dicsérve a különböző dohányokat, pipákat. Megállapítva, hogy kedvencünk így nyáridőben a Virginia... Nagyon jó vol. Még a végén el fogok járni a pipatalálkozókra...
Egy órán belül megyek le Vp-be intézkedni az esküvővel kapcsolatban. Holnap pedig Kedvesem szülei és az én szüleim is nálunk találkoznak egy vacsora keretében. Szerdán pedig már érkezik is Ángélus Barátnő.
Gyorsul a világ...
A gyorsuló világól jut eszembe. A kétezredik látogatóm egy üveg pezsgőt kap! Harcra fel...

Most jöttünk meg a Mesterségek Ünnepéről a várból. Nekem nagyon tetszett, mivel bár zsibvásár volt de nem a gagyi cuccokkal volt tel. Láttam például íjkészítőket is. Tőlük szereztem prospektust is. :) Nemsoká jön P-D család és Petyáék is. Megint meghívóparti lesz.

Este már megint a Szóda Udvarban voltunk. Épp nagyon korán van nekem, de mégsem tudok aludni...
Most néztem. A következő fontos nap már az esküvőm... :)

Perceken belül érkezik Csku család a meghívóért... Utána mi lesz, még ki tudja...

Tegnap este átjött hozzánk Kz.A vele beszélgettünk tíz utánig. Utána - mivel péntek volt, és olyankor bűn otthon űlni csatlakoztunk B.J kocsmaturájához. Bejártuk a felkapottabb hetedik kerületi retro? alter? bölcsész? helyeket. Voltunk a Gozsdu udvarban, a Sarkban, a Szódában, a Szóda udvarban, megint a Gozsduban, a Szimpla kert kimaradt, de csak nekünk, mert B.J-ék voltak ott is. Szóval most van egy egyestés lenyomatunk. Nekem leginkább a Szóda és a Szóda udvar tetszett. Valószínűleg azt fogják másolni az elkövetkező két-három évben. Tökéletesen keveri magánan a retrót a modernnel, a lepattantat és a trendit, a tömegigényeket és az elitista sznobériát. Mikor beléptem a Szóda udvarba, úgy éreztem magam mint vidéki kiscsávó mikor először látja meg Budapestet. Nem hittem, hogy ilyen hely van a kerületemben.
Most be kell fejeznem , mert Kedvesem nagyon akar menni valahová...

Sikerült befejeznem az heti tender penzumomat, így nyugodtan vághatok bele a hétvégébe, és a hétfő-keddi Vp túrába, mikoris véglegesítjük az esküvő részleteit.
További részletek később...

Most reggel megyünk Kedvesemmel az Önkormányzathoz igazolást kérni, hogy nem vagyunk bigámisták.
Napközben nyomatnom kell a tendert a gyárban, mert minnél többet csinálok meg belőle annál többnek tűnik a visszamaradt rész, és hétfőig mindenképp be akarom fejezni.

Most voltunk Csilinél. Ma betörtek hozzá. Menünk vigasztalni. Szerencsére semmit mást nem vittek el csak a dugi készpénzét. Hihetetlen, hogy milyen "profik" ezek a betörők. Nem forgattak fel semmit, nem túrták szét a lakást, kivették a pénzt a szekrényből, és távoztak.

Talán neked is feltűnt Kedves Olvasó, hogy milyen gyakran ábrázol a nap képe zebrákat. Ennek oka igen prózai. Ilyenkor nincs saját képem, és a zebra a kedvenc állatom. Erősen gondolkodom is egy jó zebrás oldal létrehozásán. Meg talán örökbe kéne fogadni egyet az állatkertben. Vagy tartani itthon a lakásban. Vagy kimenni Afrikába, és ott egy egész csordám is lehetne néhány oroszlánnal - csupán hogy jó kondiban maradjanak. :)
Szóval zebrára fel!

Persze, hogy nem az lett amit terveztem. P.B-t nem is láttam, viszont sikerült összesen hat esküvői meghívót "lepasszolnom" :), és voltam a Budapest Blue-ban is. Viszont a Plázs kimaradt.

Kész vannak az eküvői meghívók. Szépek lettek. Szüttyögtem is velük egy jócsomót.
Este P-D családdal találkozunk, és a tervek szerint kimegyünk a Plázsra Amorf Ördögöket hallgatni.

Tegnap munka után találkoztunk J-vel, hogy bárhonnan is de lavadászunk UNICEF képeslapokat. Ugyanis eddig úgy volt, hogy azok lesznek az esküvői meghívók, szépen kézzel, gyöngybetükkel megírva Kedvesem által. -Mivel így támogatjuk a gyerekeket, és különben is milyen ciki két informatikával foglalkozótól, ha nyomtatott meghívója van a XXI. században. De az UNICEF bolt múlt héten bezárt, és csak augusztus végén nyit újra - ami meg már nagyon késő lenne az esküvői meghívókhoz... Tehát bejártuk ungot-berket a legnagyobb, és legkisebb képeslapboltokat is, de meg kellett állapítanom - egy igen nagy mintavétel alapján - hogy a forgalmazott (esküvővel kapcsolatos) képeslapok, meghívók, egytől-egyig rondák egysíkuak, giccsesek és inkább a halál, mint hogy azokból legyen a meghívóm. Így végül egy papírboltban vettünk sárga lapokat, és majd noymtatok rá valamit. (Például térképet, hogy odataláljon a sokadalom. - Amit kézzel nehéz lett volna mindhez megrejzolni. :) )
Szóval ennyit a gyerekekről, kézírásról, UNICEFről...
Ja igen. Este még feraktam az új üzenőfal motort. Még fejlesztés alatt áll, de szerintem lesz oly jó, mint az előző.

Tegnap voltunk a varrónőnél, és elhoztuk a nadrágokat. Aztán megnéztük Gy-B család új pecóját immáron dobozokkal együtt. Nap képét persze elfelejtettem csinálni...
Jelenleg épp az üzenőfal alkalmazást írom újra. Pár nap és elkészül. Akkor aztán lesz öröm... :)

Tegnap közel egyheti TVelvonás után megnéztük az Egyetlen című akciófilmet. Melyen nagyon látszott, hogy alkotói többször is tanulmányozták a Mátrixot, és több B, C, D és Z kategóriás Sci-Fi-t. Szóval kár volt a nyersanyagért. Viszont jó újra ágyban aludni. Így harminc felett már sokkal keményebb a föld. Pedig tíz éve mikor bestoppoltuk Európát, olyan korrekten elvoltam egy polifómmal, és hálózsákkal sátor nélkül is akár egy hónapig. Símán aludtam autópályák pihenőiben az árokparton, ősi várfalakon, benzinkutak mellett, vagy közparkokban rendőröktől zaklatva. Persze most sem volt rossz érezni a derekam alatt minden kavicsot és gallyat, de hiányzott belőle a vadromantika és a kihívás. Legközelebb már lehet hogy viszek magammal egy gumimatracot.

Ismét az oldal tulajdonosa (Yoscha) szól hozzátok. :)
Cs.G elévülhetetlen érdemeinek köszönhetően volt napi frissítés, nem döglött meg a macska, és még a virágok is tűrhetően vannak.
Ma reggel fél hatkor keltem, de előtte már többször is fent voltam, de kezdődjön minden az elején.
Kedden alig két és fél óra alatt leértünk Tokajba, némi sátorállítás, és bepakolás után elmentünk a Gödör csárdába halászlére. Keresztfiam D. összehányta a csárdát, de nem tulajdonítottunk neki túl nagy jelentőséget, mivel már pár napja rossz volt a gyomra, és voltak vele orvosnál többször is.
Másnap reggel kicsit fejfájósan ébredtem háromnegyed hatkor – köszönhetően a Tokaji boroknak. Ekkor láttam a jégmadarat. Tudom kicsit furcsának tűnik, de már tavaly is láttam egyet, és most ott ült mellettem egy csónak szélén a Tisza-parton . Akkor jött fel a nap...
A nap nagy részét a strandon töltöttük. A Tisza meleg volt és selymes, és érződött rajta hogy él. Jó volt. Este megint tokaji borok...
Másnap jöttek szüleim is. Megint strand. Megint Tisza.
Pénteken evezni voltunk a Bodrogon. Hat kilométert tettünk meg fölfelé, és mikor már teljesen kivoltunk, elindultunk vissza az 1km/h sodrású folyón. (Ez szinte áll.) Ekkor tudtam meg Kedvesemről, hogy valójában egy Duracell Nyuszi. Mindenkinek leszakadt a karja, ő meg beindult - mert már elege volt - és olyan tempót diktált hazáig, hogy alig lehetett követni.
Ezen napok alatt Keresztfiam D legalább napjában egyszer hányt. Ami nem volt jó jel. Nővéremék háromszor voltak vele orvosnál, akik semmit nem mondtak, csak újabb és újabb gyógyszereket írtak fel, amiket rendre kihányt.
Szombaton strandra indultunk, de D megint rosszul lett. Irány az orvos…
Aztán már csak a kempingben hédereltünk. Este apukám „főzött” (mindenkit meghívott vacsorázni.) D megint hányt, és ezzel a nemzetközi helyzet egyre csak fokozódott. Hamar lefeküdtünk aludni. Éj közepén P – a sógorom ébresztett, hogy azonnal viszik korházba a gyereket, mert rosszul van. Én befeküdtem a sátrukba, hogy a másik „kicsi” meg ne ijedjen Kedvesem pedig a saját jurtánkat őrizte. Az éj folyamán még kétszer költöztem, ahogy a nővéremék megjöttek, és elmentek a Miskolci Korházba, ahol D-t infúzióra kötötték.
Hajnalban ébredtünk, és nekiálltunk összerakni a tábort, mire P jön a cuccokért. Fél hattól fél tízig tartott két sátrat és az összes gyerekjátékot, kempingfelszerelést a kocsikba pakolni.
Nem sokkal dél után érkeztünk haza. Ahol a meghízott macska fogadott. (Cs.G etette rendesen.) Azóta mosunk, és Cs.G a Grand Turismot nyomatja...

Na, ismét jelentkezem. Tegnap nem nagyon tudtam, mert:
1. átállás volt a csellónál, ezért reggel nem működött az internetem.
2. Y már megint nem jelentkezett.
Viszont! B.J. + Gy.Z. alias P. sikeresen át lett költöztetve az új pecóba. Nem volt piskóta... Szerencsére mire reggel megérkeztünk már szinte minden be volt dobozolva, ergó (R-GO) nem kellett már semmivel sem szuttyogni. 9 re mentünk oszt már 14 órakor kész is voltunk. Persze, maradt még cucc, de az már csekély mennyiségű, úgyhogy a P. irgalmatlan méretű verdájába szerintem 1 kanyarral el fog menni.
A holnapi nap képének javasolni fogom a csodálatosan felszerelt csillárt a régi lakás hálószobájában.
Szerintem már én nem nagyon fogok ide írni, úgyhogy fájó, de búcsú!
g.
ps. Ja, pápá mindenkinek!

Újra felvette velem a kapcsolatot Y. Épp a Plázs-on voltuk Á-val.Szerintem cseszlovák, Á szerint nem. Mindenki gyűződjön meg róla személyesen...
Vissza a tulajhoz. Jelentem J-Y és a többiek ma evezőtúrán voltak a nem is tudom milyen nevű folyón, talán ha jól emlékszem valami Bodrog, vagy ilyesmin. Nagyon meg van Y elégedve J evezésével, ezért a mottó, mert J úgy evezett állítólag, mint az a bizonyos szőrös állat azokban az idióta reklámokban...
A macskatémát megvitattam magammal és arra az elhatározásra jutottam, hogy ha este is büdi lesz a kedves barátaimnál, egy életem, egy halálom, kipucolom a macskapiszkot. Bár ez ellenkezik minden elvemmel, dehát mint tudjuk az evek azért vannak hogy megváltozzanak. Tegnap is meglocsoltam J kóróit az ablakban, mert már szegények elég kókadtak voltak. Hiába no, nagy tanítók a szomszédék lényei.
Na szerintem mára ennyi, de lehet, hogy a macskosz még valamit kitalál.... Vagy én.
g.

Reggel azt hittem, hogy megdöglött a macskosz. Szerencsére nem, csak az alommal van némi porbléma (sic). Már tegnap is gyanús volt, meg is néztem (brrrr...), de nem láttam még idokoltnak a cserét, úgyhogy egy szellőztetéssel azt hittem, megoldom a kényes helyzetet. Amig a szellő a dolgát végezte, én GrandTurismo-ztam egy "kicsit", meg is csináltam a jogosítványokat szépen sorban. Már csak a nemzetközi kategória utolsó próbatétele volt hátra, mikoris bekopogott az egyik földszinti lakó, hogy nem a mienk-e a folyosón vernyákoló macsk. Á, mondom, biztos nem. De. A hülyéje kiugrott az ablakon, és nem tudott visszajönni. Hallottam is hogy nyivákol, de mivel eszembe sem jutott, hogy nem talál vissza az ablakon keresztül, így azt hittem, hogy csak a kutyájával beszélget.
Na egyenlőre ennyi. Y még nem jelentkezett, de amint fog, lerittyentem ide iziben.
g.

Végre jelentkezett mindnyájunk kedves barátja! A beszámolójából kiderült, hogy jól érzik magukat, élvezik a jó időt és a természetet. Y látott valami szárnyas lényt, amit jégmadárnak azonosított és nagy hatással volt rá.
A Jégmadárról szóló történet állítólag nem a delírium tremens első jele, mivel délelőtt látták és legalábbis remélem, hogy valami fotó is készült róla, mert szerintem ilyen állatnévvel csak a mesékben, meg a nagy orosz irodalom oldalhajtásaiban találkozhat csak az ember fia, nem pedig széles e hazában.
g.

Na, Y-ről még nincs hírem, de amint lesz jelentkezem!
g.

Viszlát Kedves Olvasó.
Mostantól vasárnapig Cs.G-é a terep...

Teljesen be vagyok indulva a folyóra, csak bele ne fulladjak nagy lelkesedésemben. Ha mégis azt tenném, akkor vigyázzzatok a domainemre, frissítsétek rendszeresen és ügyeljetek a nézettségre. :)
Úgy tervezem hogy nem jelentkezem már, de persze függő vagyok, és lehet hogy nem tudom majd megállni frissítés nélkül az indulást.

Megnéztük B.J új lakását. Gyönyörű. Csodaszépek a szinek a szobákban. Aztán még idáig beszélgettünk apró dolgokról. Jó volt. Már csak egyet kell aludni, és vár a Tisza.

Na összepakoltunk többségében a holnapi útra. Le is cipeltem a kocsiba a szajrét. - Ha valaki feltöri ezután a verdát, akkor biztos hogy az internetről tudja.
Csegevara fogja holnap estétől frissíteni az oldalt vasárnapig. Szóval ha stílusváltást tapasztalsz Tisztelt Olvasó, az nem véletlen. Bár lehet, hogy csak hasznára válik. ;) (Kedves Cs.G ne feledd majd újra letölteni a netről a blogfájlt!)
Ma egyébként alig tudtam dolgozni, mivel gyárunkban cserélik a nyílászárókat, emiatt nem ment a szobában a légkondi, és egész nap fúrtak-faragtak két méterre tőlem. Holnap pont az én asztalom melletti ablakok kerülnek sorra, szóval még aszalom sem lesz - mivel azt el kell tolni az ablaktól. Így minden jel szerint korán lelépek, és aztán irány Tokaj!
Pesten maradó Barátaimnak jó mulatást. Talán még jelentkezem "személyesen" is vasárnap előtt...

Most próbáljuk Cs.G-vel az átadás-átvételt...

Tegnap délután elugrottunk shoppingolni. Először csak a Tescoba hagymáért a vacsorához, de aztán benéztünk az Árkádba, mivel komoly hiányom van fürdőnadrágból. - Mármint olyanból, ami nem vérciki. És hát a Tiszán alapvetően fűrdőnadrágban kívánok lenni. Így aztán körbejártuk a boltokat, de csupán rondákat és mégrondábbakat találtunk. Persze már megint a Springfield segített. Kezdek márkafüggővé válni tőle, mivel ott mindig olyan ruhák vannak amik tetszenek, és jól is álnak. Ha nem leszek jó informatikusnak, akkor majd elmegyek Springfield modellnek. Persze csupán az egy fűrdőnadrággal nem elégedtünk meg, mivel míg én próbáltam Kedvesem felfedezett egy fekete bőr sarút, mely kiváló esküvői cipő lehet. Így annak is boldog tulajdonosa lettem.
Más ez'tán már nem is történt.

Túlvagyunk egy rokoni grillpartin. Nem volt könnyű. Úgy látszik nehéz hétvégém van. Mára ezért inkább nem is tervezek semmi különlegeset.
Valójában tegnap óta azon gondolkodom, hogy már kedden délután lemegyek Tokajba, és kihagyom a Sziget utolsó napján a záróbulit. - Még mindig nyomaszt a pénteki tömegnyomor emléke, és úgy plusz egy napot tölthetek nyaralással, evezéssel, parton dögléssel. Remélem szép idő lesz.
Azidő alatt majd Cs.G gondoskodik az oldal frissítéséről, az SMS-eim alapján. - Ezt ő még nem tudja, de biztos sikerül meggyőznöm róla, hogy míly nemes hivatás is a köz informálása. Bár meg kell mondanom, így hétvégén elég nyomorúságos a nézettségem. A hétközi negyvenes látogatottság szombat, vasárnap lemegy húsz alá. Ez alapján némi logikával megállapítható, hogy legtöbb olvasóm a dolgozó oszályokból kerül ki. Talán érdemes lenne egy szakszervezeti aldomaint is létrehoznom, vagy pornót. - Mert azt hétvégén is nézik...

Túléltem a szigetet, bár nem volt könnyű. Az elmúlt 30 évben még egyszer nem éreztem, hogy nekem tömegiszonyom van. Hát tegnap volt. Eleinte csak csodálkoztam hogy bármerre is próbálok menni, mindenütt annyian vannak. Ez akár még érdekesnek is tűnt. Aztán egy idő után el kezdett zavarni hogy előttem, mögöttem, mellettem, mindenütt nem emberek vannak, hanem a tömeg. A tömeg, melynél nem mehetsz gyorsabban, vagy lassabban - mert akkor folyamatosan áttaposnak rajtad, vagy te taposol másokon. A tömeg, mely mindig hömpölyög valamerre - keresztutaknál, szétágazik, összeolvad és körbevesz mint egy folyó. Amiben nem tehetsz mást, mint vele hömpölyögsz, vagy el kezdesz gázolni az ár ellen. Ez persze még kezelhető. A legrosszabb akkor jött, mikor pont a 21:30-as szuperprodukció előtt értünk a Nagyszínpadhoz végre egy kis pihenésre nyugalomra várva, bízva benne hogy lesz egy biztos pont ahol leülhetünk akár, és nem kell közelharcot vívni a személyes terünkért. A tömeg csak kicsit volt nagyobb, mint bárhol a szigeten, de felhangzottak azt első taktusok, és pár száz méteres körzetből mindenki elindult a színpad felé. Persze hogy ekkor kapott el a tömegiszony mindkettőnket. Próbáltunk kifelé haladni az egyre tömörülő és egyirányba mozduló emberárból, de szinte lehetetlen volt. Ekkor nem láttam már az arcokat, mert oly sűrűn változtak előttem, hogy képtelen voltam akár csak egyre is ráfókuszálni mielőtt elsodródott volna. Teljesen elszédültem, szinte fuldokoltam. Üvölteni akartam, és egy háromméteres sugarú területet, ahol nincs senki csak én. Persze nem üvöltöttem, és helyet sem kaptam, de lassan – tényleg lassan - kiértünk a legrosszabból és csökkenni kezdett a tömeg a szokásos méretűre. Újra elviselhetővé vált, de már csöppet sem szerettem.
Az este hátralévő részét N.M és a többiek társaságában töltöttem inkább a szigetirodán, egy hátsólépcsőn üldögélve.
Azért hat kép készült.

Túl vagyunk a második ruhapróbán. Egyre inkább kezd egy nadrágra hasonlítani a "dolog". Előtte még sikerült beszerezni a havi dohányadagomat. (Talán még kicsit többet is.) Akit érdekel részletesebben az a pipaoldalon a friss hírek között megtalálja a felsorolást.
Csöppet pihizünk, aztán irány a Sziget.

Tegnap már megint itt volt a monszum. Többször is leszakadt az ég. De nem ám csak vidáman, hanem szinte félelmetes erővel.
Munka után Tecsóba mentünk elintézni a havi bevásárlást. Mikor a pénztárhoz értünk kiderült, hogy nem megy a kártyaolvasó rendszer az egész boltban. Szerencsére az épületben üzemelő Postán lehetett felvenni lóvét, és mire visszaértem a kártyaolvasók is megjavultak.
Azért elgondolkodtató, hogy alig pár éve lehet kártyával fizetni, de teljesen megalázva érzi magát az ember, ha egy helyen mégsem megy a rendszer. Kiszolgáltatottság...
Este a Titkos Gyilkos Mamát (Serial Mom) néztük meg, mivel sikerült beszerezni teszkó gazdaságosan 1999 forintért.
Háromra megyünk a második ruhapróbára. Utána dohány nagybevásárlás, aztán jelentkezem a fejleményekkel.