2008. június

Egy jó hosszú hétvége van mögöttem. Fürödtem a Balatonban, eltalicskáztam 40 adag földet sógorom épülő emésztője mellől, vettem sok hasznos vagy szép dolgot. Lányomat megcsípte egy méh. (Ez nem jó, de az legalább már tudjuk, hogy nem allergiás rá.) Sétáltam a Lánchídon csodaszép családtagokkal. (Kristóf nem azért maradt le mert nem csodaszép.) És összességében igen jól pihentem.
Viszont a fiam rettenetesen viselkedik éjjelente. Szokásává vált, hogy felkel és éktelen sírásba kezd, amitől senki nem tudja eltávolítani. Ma hajnalban odáig fajult a helyzet, hogy elhagytam családom és átvonultam a párnámmal, takarómmal a legtávolabbi szobába mivel nekem ma dolgoznom kell.
Fogalmam sincs mi bántja, de vigasztalhatatlan és teli torokból üvölt az éj közepén. Most megbosszulunk minden hangoskodót a házban.

A mai napom cseppet sem volt könnyű, vagy önfeledt. Két ügyfélnél is csak félsikereket értem el. Viszont este megnéztünk megint egy lakást. Lenne benne fantázia.
Holnap Vp, de tucatnyit kell telefonálnom mielőtt lazíthatnék.

Ma délben a főiskolámon egész egyszerűen a kezembe nyomták a buddhista tanítói diplomámat. Értem én hogy nem kell neki nagy feneket keríteni, de azért ez tényleg alulmúlt minden várakozást. Mindegy. Ugyanúgy porosodna a szekrényben, ha valami hülye szertartást követően adták volna át.
Viszont nagy örömömre ma végre elindult a céges google levelezésünk, naptárunk. Egész XXI. századi érzés jó egy évvel a yoscha.hu váltását követően.
Holnap sok bemutatóm, megbeszélésem lesz de pénteken reggel már megyünk le Vp-be, majd a nővéremékhez is.
Csak a mai estét kell kihúzni a gyárban, míg össze nem áll minden holnapra nem mehetek én sem haza...
Este Török - Német meccs! Sört ide és baklavát!

Csendben telnek a napok. Mondhatni tikkasztóan. Nekem még szerencsém van, mert az irodámban magam kezelem a légkondit. Ugyanakkor délután két keréken hazafelé nem sokat segít a menetszél. Mégis ki kell tartanom, mert pár hét és napi hatvan kilométereket kell nyomnom melegben, hidegben. (Már várom, bár biztos bele fogok dögleni az elején.)

Törököket az EU-ba!
Komolyan mondom. Tegnap Hitvesemmel unatkoztuk/figyeltük végig a 0-0-t hozó első 120 percet. Ekkor a horvátok "behozhatatlan" előnybe kerültek (1-0). Belegondolva a magyar néplélekbe, ilyenkor a csapat összedőlt volna, hisz minket a balsors már oly régen tép. A végsőkig harcolunk, de az isteni csapást révén elbukunk. Így van ez rendjén. Aki magyar elbukik. Vagy Nobel-díjat szerez miután lelépett. Viszont a törököket más fából faragták. Immáron a harmadik meccsüket hozzák vissza az utolsó utáni (122. perc) pillanatban. Ha valaha nagy és sikeres akar lenni Európa, akkor nekik a törökök kellenek.
Respekt Turkey!

Ma délelőtt a játszón nyomultunk, és belógtunk jegy nélkül a Hopp Ferenc múzeumba mivel nem volt nálam pénz, de megenyhültek a két gyerek és a buddhapestes póló láttán. Zoét elbűvölte Ganesh, akinek az apukája letépte a fejét (néha én is ezzel fenyegetem) és a letépett helyett kapta az elefántét. Ő inkább oroszlánfejet szeretne.
Délután míg mi a Cirkuszba mentünk Hitvesem elvitte Kristófot az ügyeletre, mert egy hét taknyosságot követően belázasodott. Kapott antibiotikumot, mert lehet hogy arcüreg gyulladása van.
Ezalatt mi a cirkuszt élveztük. De tényleg. Néha nekem még jobban bejött mint a lányomnak. Persze a fehér tigrisek mély benyomást tettek rá. Olyannyira, hogy a szám elején ki kellet mennünk annyira félt tőlük. Szerencsére egy ruhatáros néni megnyugtatta (ő itt dolgozik, és ismeri a tigriseket, akik teljesen ártalmatlanok).
Most itthon vagyok a kicsikkel, mert Hitvesem lestoppolta a Múzeumok éjszakáját, pedig magam is szemeztem vele.

Valahogy belefáradtam a munkahét végébe. Nem volt semmi igazán különleges pedig, sőt alapvetően sikeres hetet zártam. Holnap elmegyünk Zoéval a cirkuszba. Már nagyon várja.

Tőccsön mindenki Firefoxot mert jó.

Vasárnap - mint az előző bejegyzésből is látszik - az első félidő végén otthagytam a cseh-török meccset, mivel a csehek vezettek és olyan borzalmasan csúnya focit játszottak hogy nem láttam értelmét tovább nézni. Erre a kihagyott második félidőben a törökök 2-0-ról fordítottak 3-2-re. Lehet, hogy az EB legizgalmasabb 45 percét hagytam ki. Nem baj, fogadalmat teszek hogy mostantól a törökök összes meccsét az első perctől az utolsóig megnézem az EB-n.
Tegnap Kristófot elvitte Hitvesem felülvizsgálatra a kulcscsontjával. A dokker szerint szépen összenőtt. Ügyes fiú.

Tegnap Zoé névnapjára kapott Hitvesem szüleitől és tőlünk közösen egy kerékpárt. Még ugyan vannak kitámasztói, de alapvetően kétkerekű és pedálos. Nagy volt az öröm. Ki is mentünk vele a Ligetbe. Lányom egész ügyesen tekerte de egyelőre vagy a lábait figyeli hogy megfelelően mozogjanak, vagy az utat hogy ne menjen neki semminek. Szerencsére sikerült a standard partvisnyelet applikálni, így mindenkinek megvolt a sikerélmény.
Ma ellátogatunk a "Tatai sokadalomba". A pocsék időnek köszönhetően délelőtt inkább kevesedelem volt, de legalább nem kellett parázni, hogy eltűnnek a forgatagban a gyerekek. Később a nap kisütött és a látogatók is megszaporodtak, de még így is szinte családias volt a hangulat. Nagyon bírják az ilyen napokat, és nekünk is könnyebb mint az unalomig ismert köröket futni a játszótérben, Ligetben.
Holnap kell kontrollra vinni Kristófot a törött kulcscsontjával. Szerintem meggyógyult, mert napok óta nem fájlalja, és úgy használja mintha nem is lett volna hat napja (!) a balesete. Remélem a dokker is így látja majd.

Bizonyára nem túl sok olvasómat hozza lázba de engem felvillanyozott, hogy a Google Reader megújult külsővel és extra szolgáltatásokkal érhető el a mobilokról is. Véleményem szerint ez a legjobb eszköz a webes hírszolgáltatások, blogok olvasására.
Tiszta XXI. század...

Kristófnak szinte fel sem tűnik, hogy eltörött a kulcscsontja. Felkötött kézzel, de gond nélkül mászik fel a galéria létrájára is. Zoé viszont némi megfázás, könyörgés árán elérte, hogy az utolsó héten már ne kelljen oviba mennie. Mint kiderült az óvoda is elég lazán kezelte ezt a hetet, mert hétfőn kirándulás volt a nagyoknak, pénteken szünnap, hétközepén meg helyettesítő óvónő tartja a frontot. Én a munka mellett elmerültem a biciklitúra tervezésében, bár töménytelen ajánlat, egyeztetés összefoglaló is halmozódik.
Tegnap végre nekiültem EB-t nézni is. Törökök vertek svájciakat, bár nekem meggyőzőbbnek tűntek a Helvétek, csak épp több gólt kaptak, mint rúgtak.
Össze kell raknom a nyarat is, hogy mikor hol hosszú hétvégizzünk.

Kristóf eltörte a kulcscsontját.
Délután a szokásos kis fellépő létráján edzet, és egyszer csak leborult róla pont a vállára. Jócskán sírdogált, és Hitvesem látta, hogy ez nem egyszerű eset. Bementünk a Bethesdába, ahol alig két óra alatt meg is lett a röntgennel alátámasztott diagnózis.
Most pár hétig egy kendővel kell felkötnünk a jobb kezét, mivel más gyógymód nincs rá. Nem jó ami történt, de mostanában már néha esztelenül bátor volt. Talán ettől kissé elővigyázatosabban fog minden magas helyre felkapaszkodni. Persze lehet, hogy nem. Akkor majd összehaverkodunk a baleseti sebésszel. Mert visszatérő vendégekké leszünk nála.
A hétvége egyébként is mozgalmasan telt. Túl vagyunk az éves lakáscsere fellángoláson. Csütörtökön keresett fel minket a negyediken lakó szomszéd, vegyük már meg a kecóját. Pénteken megkérdeztük a sajátunk árát, és az ingatlanos rögvest felajánlott egy általa eladandó másik kérót is. Ezt ma megnéztük, sőt újfent végigbújtuk a netet. Arra jutottunk, hogy annyi pénzért amennyink most van nem veszünk másik lakást, mert minőségileg jobbra nem cserélhetnénk, így továbbra is csak gyűjtögetünk.
Vasárnap Almádiban ünnepeltük Klári első születésnapját. Nagyon jó volt a buli. A "nagyok" folyamatosan bandáztak, a "kicsik" pedig módfelett próbálták ellesni a kunsztot.
Évről évre jobbak ezek a kerti bulik.
Holnap tömegével lesznek képek is...

Hitvesem már megint Ángélus barátnével nyomul, én pedig végre időt tudtam szakítani arra, hogy újraírjam az üzenő falam és a linkajánló motorját. Bár tudom hogy szinte senkit nem érdekel, de azért elmondom miről is szólt ez a fejlesztés. Szóval a kezdetekkor a yoscha.hu-nál azt a döntést hoztam, hogy az oldal működtetéséhez nem veszek igénybe úgymond külső segítséget. Tehát nem alkalmazok blog motort, és adatbázist sem, mivel a hosszú távú kompatibilitást csakúgy tudom garantálni, ha minden kód és adatkezelés az én kezemben van. Ezért is választottam az amúgy nem túl biztonságos fájlban történő adattárolást a linkeknek, üzeneteknek. Ez jól is működött közel öt éven át, de az utóbbi időben - mint az közismert - egyre többször törölték az adatokat. Sajnos a régi módszerrel képtelen voltam megvédeni az amúgy értékes üzeneteket, linkeket. Ezért most áttértem a rendes adatbázisban történő tárolásra. Ha pár év múlva valamiért eltűnik az adatbázis az oldalam alól, akkor persze megint gondban leszek, de ezért ráérek aggódni akkor. Reményeim szerint a váltással lényegesen biztonságosabb lesz az üzengetés, linkajánlás.
Meglátjuk.
Sajnos azóta már a nézettségi adataimnak is nekiestek, így ott is váltanom kell. De alszom még rá egyet.

Kedden megvettem az új fényképezőt. Elsőre borzalmasan szemcsés felvételeket készített, azután levettem az ISO-t 800-ról kétszázra és rögvest kitisztult a kép. Az elmúlt két napban főnökömmel a bicikli túra útvonalát próbáltuk megtervezni. Elég korrekt eszköz erre is a google maps. Lassan kezdek aggódni magamért, mert olyan elkötelezett felhasználója lettem egy hülye multinak, hogy az már gáz. De mit tegyek, ha tényleg szeretem a használni a cuccait.
Na mindegy. Hétvégén megyünk le Klári születésnapját ünnepelni BA-ba, utána hétfőn még Vp-ben maradunk.
Az elmúlt napokban Zoé rádöbbent, hogy nem akar óvodába járni, mivel akkor hiányzik neki az anyukája. A péntek és hétfő reggel alapvetően nem volt könnyű, de mára teljesen korrekté vált ismét az óvodába adás procedúrája. Viszont már csak egy hét van vissza, így nem tudom a szünet után milyen lesz ismét beszoktatni.

Valaki rendszeresen törli az üzenőfalam és linkajánlóm adatait.Dolgozom a problémán, de napokba tellhet a biztos megoldás. Addig mindenkitől elnézést kérek a kellemetlenségekért.
BackUPhatják!

Hát a fényképezőm helyét a Hitvesem sem tudta meghatározni. Remélem nem egy medve gyomrában végezte, hanem valaki olyanhoz kerül, aki örül neki. Én örültem volna ha még használhatom. - ne is számítson senki medvés, vagy medvét etető gyerekes képekre. Cserébe vehetek egy új gépet, de ezt már Hitvesem elvárásait figyelembe véve teszem, mivel ő készíti a jobb képeket kettőnk közül. Valószínűleg az új gép is Pentax Optio lesz. Leginkább talán ez. Mivel kicsi, elfér sok helyen, mégis 7x-es az optikai zoomja és a képstabilizátora segítségével képes lesz elkészíteni a családi fotókat. Másra meg nem szánjuk.
Azért nem örülök. Francnak sem hiányzik egy új gép, mikor a régi is jó (volt).

Péntek este N.M barátnémmal mentünk el kocsmázni. Jó volt mert évek óta nem ültünk le ketten, így el is beszélgettük az időt rendesen. Tegnap délutánra bevállaltam, hogy átmegyünk hozzá családostul kerti partira cseresznyézni, de mint köztudomású már előtte beígértük a kicsiknek a medveotthont. Ezért már kora reggel medve lessel kezdtünk, hogy minden beleférjen a napba. A medveotthon tipikus családi hely. Egy út végén nagy kerítés mögött csomó medve játszik, szaladgál, de leginkább mézet koldul a látogatóktól. A kerítés másik felén fa játékok, ugrálóvár, kiülős vendéglő. Valójában semmi nincs, de az jól belátható, és pont annyi izgalmat és felfedeznivalót biztosít, ami egy pár éves gyereknek elég. Sajnos délutánra a gyerekeink annyira kiütötték magukat a medvékkel, mászókákkal, vendéglőben ebédeléssel, és emellett annyira koszosak lettek, hogy hiába aludtak a kocsiban már nem jött szóba a cseresznyézés, hanem csak punnyadtak örülve hogy élnek.
Ma át kell ugranunk Ángélusokhoz, mert megérkezett S. Viszont délután még be akarok menni a Kogart-ba megnézni és főleg lefotózni a homokmandala készítő szerzeteseket.
Kicsit aggasz, hogy nem találom a fényképezőmet amivel tegnap sok medvét és gyereket lőttem. Remélem miután Hitvesem felébredt, megnyugtató választ ad a hollétére. (Akkor lesznek új képek is.)