2008. április

A holnapi névnapomra ma kaptam meg Hitvesemtől az ajándékot. Csodálatos nő, még ha nem is tudja kivárni a napját.
Ma lett volna az első nap hogy Zoé az óvodában alszik. Hát nem aludt. Sírógörcsöt kapott és felrugdalta a székeket, így a többiek sem aludtak. Ki kellett hozni.
Nem adjuk fel. Óvoda érett, és ez neki is be kell majd látnia. Szerencsére nem rémes a helyzet. Kell pár hét míg elfogadja, hogy az anyukája nélkül is el lehet aludni.

Reggel elmentem a gyerekekkel játszótérre. Olyan ügyesek és nagyok. Kristófnál még figyelni kell, hogy ne egyen túl sok homokot, és ne másszon fel annyira magasra, ahonnan komolyat eshetne, mivel halált megvető a bátorsága. Mostanában a legnagyobb örömöt azzal szerezhetem neki, ha felmászhat az embermagas létrámra. Zoé viszont már megbízhatóan elvan a játszótéren. Más hasonkorú lányokkal mászókázik homokozik.

Az szerintetek véletlen, hogy kiveszek két nap szabadságot, erre az első reggelén máris őrült telefonálásba, levelezésbe kell bonyolódnom munka ügyben, mert minden akkor akar összedőlni???

Zoét beadtuk az ovodába. Hitvesem őrködik felette, de a hírek alapján rá sem hederít a lányunk. Én Kristófra vigyázok, de a nem eléggé, ugyanis hazafelé úton a Kaiser's-ből elaludt. Pedig csak 11-kor lett volna szabad naki. Úgy tűnik unalmas társa voltam... Amint új fejlemény van, jelentkezem.

A hétfők mindig nehezek. Olyankor szinte egész nap megbeszélek. Külön-külön nem is lenne baj velük, csak ekkora töménységtől egy tatu is kimúlna pedig az a hírek szerint elég jól bírja a megpróbáltatásokat. (Valójában nem tudom mit bírna egy tatu, és biztos feljelentenének az állatvédők, ha egyszer ilyennel kínoznám.) Viszont péntekre és szombatra szabadságot vettem ki. Így is marad még három hetem bekalibálva a karácsonyt és a nyári egy hetet.
Igaz is. Ángélusok! Most akkor biztosan nem akartok jönni? Mert igen kényes helyzetbe kerülünk, ha visszamondjátok az utat...

Ma van a föld napja. Ennek örömére egyre több, egyre aggasztóbb megnyilatkozás jelenik meg egyre befolyásosabb emberektől. Ha igazuk van, (márpedig az egyre befolyásosabb emberek egyre óvatosabban szoktak általában nyilatkozni) akkor tényleg nagy a baj, és már az én életemben nagy változásokkal kell szembenézni.
Vicces. Igen sok hagyomány a távoli múltba teszi az Aranykort. Még a végén kiderül, hogy mi éltünk benne. Csak az a kérdés, hogy ezért irigyelni, vagy gyűlölni fognak minket a gyerekeink?

Pénteken T.Gy barátomhoz mentem át. Elég nehézzé vált a végére az este. Másnap nem is mentünk tavaszköszöntő diósdi fesztiválra. Bár ennek legfőbb oka az volt, hogy egész délelőtt zuhogott. Délután azért kimentünk megnézni a Közép-Európa Rali mezőnyét a Ligetbe. Brutális kamionokat és terepjárókat láttunk. Bár ezt igazán Bálint barátom tudta volna értékelni. Hazafelé kivettük Eastwoodtól az Ivo Dzsimai leveleket. Nagyon jó film. Végre egy amerikai, végre japán(abb) szemszögből mutatja be a háborút.
Ma reggeltől délutánig a várost és a játszótereket jártuk.
Ja és ami a nap híre, hogy megszültetett A. Milos!
Sok gratula neki és a szüleinek is!

Kedden este nem mentem apaklubba, mert igen fáradt voltam az előző éjszak és nap után. Tegnap viszont Hitvesem lelépett Ángélus Barátnézni, így magamra maradtam két erősen szörcsögő gyerekkel. Szerencsére a katasztrófa elkerül, de közben feltűnés nélkül magam is lebetegedtem. Ma már horror volt a gyárban. Kabátban ültem és szétszakadóban volt a fejem, torkom. Így nem lett Nagy Közös óvodalátogatás. Én vigyáztam a kicsikre míg Hitvesem megtudta, hogy Fenyőfa lesz a jelünk és a Hétszínvirág a csoportunk. Sportolni sem mentem, pedig hetek óta készülök.
Holnap BKV sztrájk. Szerintem alig páran fogunk lézengeni a Gyárban. És ha nem javulok, akkor tényleg csak lézengeni fogok.

Tegnap éjjel kimentem Ángélus Barátnéért a reptérre. Persze hazaérve hely még a környéken sem volt így az 56-osok terén kellett leparkolnom. Reggel Hitvesem kelt negyed hétkor, hogy még azelőtt visszaérjen a kozmetikustól, mielőtt el kellene indulnom a gyárba. Persze Kristófnak két perc alatt feltűnt, hogy anyátlan árvává vált, így füstbe ment a tervem, hogy jó sokáig lustálkodunk közösen, míg anya szépül.
Erre most még kiderült az is, hogy még szabad akaratom sincs. Persze ez eddig is gyanús volt nekem, de azt hittem, hogy csak szimpla paranoia vagy gyengeség. Most már tudom, nem tehetek semmiről.
Az eső is pötyög.
Ilyen ha nem alszom eleget...

Na akkor sok minden egyben.
Először is felkerült vagy hatvan kép a gyerekek oldalára. Lehet csodálni az egy éves nagyfiamat.
Pénteken munka után épp odaértem az óvodához. Jól megnéztem és úgy találtam, hogy teljesen korrekt. Az udvar is csak felnőtteknek kicsi, de sok romkocsma tulaj eladná a lelkét ha ekkora területe lenne.
Zoé jövő hétfőtől fog oda járni...
Szombaton Kristóf buliját ültük. Tök jól sikerült. A gyerekek vonatoztak, ugráltak ágyon, vagy csöndben szöszöltek valamivel. A "nagyok" (3-4 évesek) már egész jól el vannak egymással, de meglepő módon a "kicsik" (1-2 évesek) is nagyon hamar vették a viselkedési mintákat. Amíg még kicsik voltak a "nagyok", sokkal nehezebben ment a közös játék.
Tegnap délelőtt Hitvesemnek vettünk farmert. Ez komoly lelki megterheléssel jár nekem, mivel Ő pontosan tudja, hogy mit szeretne beszerezni. A baj általában, hogy ez pont ellentétes az aktuális divattal. Ezért a szakboltokban nem kapható olyan farmer, csizma, kabát, pulóver, amit szeretne. Évekkel/hónapokkal ezelőtt volt, de most nincs. Ő ezt nem hajlandó elfogadni, mert milyen náci dolog, hogy csak csőnadrágot kapni, mikor egyenes szárút szeretne. Mondom nem könnyű, de végül is megvettük némi fenyegetés hatására.
Utána a Budakeszi Vadasparkba akartunk eljutni, hogy megnézzük a hollókat, bölényeket. Viszont a parkoló és a park bejárata között volt egy rét. Rajta néhány fa játék, vár, tűzrakó hely. Odáig jutottunk. Zoé rohangált, mászókázott, Kristóf homokot evett, és csak lefekvés körül rémlett fel a lányomban, hogy nem is láttunk hollókat. Megígértem, hogy majd legközelebb. (Ha nem ragadunk le.)

Kristóf egy éves!
Szinte hihetetlen mennyire gyorsan futott el ez az egy év. Míg Zoénál szinte állt az idő, addig vele pillanatok alatt repült el az újszülöttkor, a magatehetetlenség. Bizonyára azért, mert nála már nem próbáltuk siettetni az eseményeket, hanem elfogadtuk olyannak ahogy jött. Kevésbé vártuk, hogy mikor áll fel, vagy indul el (áll és alapértelmezetten jár, és nem mászik már pár napja) hisz tudtok, úgy is megteszi mikor eljön az ideje. Így kicsit rejtettebben is lett nagyfiú. Ez persze m von le az örömömből

Ma van a meztelen weblapok napja. A kezdeményezés annyira megtetszett, hogy úgy gondoltam a yoscha.hu sem maradhat ki belőle. Kalandra fel! mindenki nézze milyen is az oldalam CSS nélkül.

Tegnap megvettem Kristófnak a születésnapi Duplo markolóját. Már nagyon várom, hogy kibontsuk. Az este egyéként keményre sikeredett. Fiam kilenckor felébredt, és 11-ig nem is akart elcsendesedni, pedig próbáltuk szép szóval, kedvességgel és szívtelen szigorral is elaltatni. Persze sikertelenül.
Ma elintéztem az óvoda papírt a cégemnél. Hétfőtől akár már óvodás lehet a lányom. Nagyon kemény. Persze az sem lesz kevésbé döbbenetes mikor majd egyszer csak férjhez akar meni.
Ma egész nap rendőrözök. Remélem lezárul a projekt.

Szombaton ablakot mostam az új létrámról. Nem mondom hogy azon jó fent lenni hátom és fél méter magasban, de valóban nagyobb biztonságban éreztem magam mint a ház rogoga lajtorjáján. (Olyannyira bátor lettem, hogy még a felső külső ablakokat is megmostam amiket pedig még soha.) Utána lecseréltük a nappali függönyeit egy akcijós,ikejás fideszesre. Ami narancssárga és anyira átlátszó, hogy szerintem már nincsenek tovább titkaink. Viszont mivel ennyire átlátszó a fény is ömlik be a ragyogó ablakokon át.
Hitvesem vett egy csomó virágot, amket kiültetett a párkányokra. Várom mikor pusztul ki ez az első generáció. Tapasztalatom szerint egy-egy nyáron három, négy kihalási hullám is átsöpör felettünk. Bár a borostánonk egész jól bíják magukat. (Nincs is szép szines viráguk...)
Délelőtt Zoéval mászókáztunk, csúszdáztunk az új játszótéren, míg a többiek pizzát sütöttek, és üvöltöttek.

Tegnap bent voltam anyukámnál a korházban, mert egy igen komoly szemműtéten esett át. Hát nem ajánlja senkinek, és ahogy elnéztem, tényleg csak a megvakulás lehetősége, ami rávisz valakit ennek bevállalására. Szerencsére ma már ki is engedik, mert jól sikerült a beavatkozás.
Este Hitvesem biztatására elkezdtem a Katedrálist olvasni, erre most látom a hírt, hogy sorozat lesz belőle. Micsoda kiszúrás. Ha még várok egy kicsit, akkor simán megnézhetem a tévében, ami kevésbé fárasztó mint lapozgatni állandóan. De ha már belefogtam, átrágom magam rajta.

Kecsege politikusainkról nem akarok értekezni, mert csak rosszat tudnék jelenleg mondani, de azért fröcsögök rendesen. Viszont tegnap a híradóban hallottam, hogy a Kínai Kormány tart a Dalai Láma biztatására induló öngyilkos merénylő szerzetesektől. (???) Ezek tényleg ennyire hülyék, vagy ennyire cinikusak? Öngyilkos merénylő buddhista szerzetesek??? A Dalai Láma utasítására??? Annyira abszurd, hogy már szinte szép. Jelenetet kellene írni belőle:
- Testvérem, eddig azt tanultad, egyetemesen minden lény képes szenvedni és el akarja kerülni a szenvedést.
- Igen, ez Buddha szava.
- Buddha beszélt-e valaha a kínaiakról?
- Nem, tanítóm.
- Azért, mert rájuk nem is vonatkozik a Tan. Ők nem éreznek, nem szenvednek, nem törekednek a jóra, és nem fognak megvilágosodni sem. Ahhoz, hogy a végtelen számú szenvedő lényen segítsünk, el kell takarítani a nem szenvedőket az útból. EZ MOST A TE FELADATOD!
- Mit kell tennem tanítóm? Még több szeretetteljes együttérzést sugározzak feléjük? Menjek el és hirdessem nekik a Tant? Meditáljak három évig egy barlangban?
- Nem, robbantsd fel magad a metrón.
- Mi van????

Mint az közismert, kormányválság van Magyarországon. Az előző húsz évben ilyen még nem volt. Mivel nem politikai blog az enyém különösebben nem is szeretnék foglalkozni a témával, de azt muszáj leszögeznem hogy a körvonalazódó kisebbségi kormányzás ötletét mélységesen elítélem. Véleményem szerint a kisebbségi kormányzás akkor lehetséges, ha az ország amúgy rendben van. Mondjuk 2-2 százalék az infláció és a költségvetési hiány, és legalább 4-6% a gazdasági növekedés. Ebben az esetben még akár jót is jelenthet, ha a központi hatalom feltűnően gyenge és nem szól bele a folyamatokba. Viszont most erős lejmenetben vagyunk, és ilyenkor épeszű ember cselekvést vár. Ami egy beszari kisebbségi kormánytól illúzió. Ezért úgy gondolom, hogy még egy kétharmados Fidesz többség is áldásosabb lenne, mint két év további sodródás. Ha felelős párt lenne az MSzP akkor bevállalná a 15-20%-os ellenzéki szerepet, és készülne minden erejével 2012-es választásokra.
Ha nem ezt teszi, akkor még 2014-ben sem fogok rájuk szavazni.