Egy hét alatt megtörtént a tologatások nagyja. A szobák beköltözhetőek, bár még pár apróság hiányzik továbbra is, és a mi hálószobánk elég mostoha gyerek maradt, de ez van...
Múlt hét végén elvittem Hitvesem a Cintányéros borozóba, ami bár kívül esik minden megszokott buliútvonalon, de talán pont ezért nagyon szimpatikus hely. Lehet fröccsözni folyó borból, és heti kétszer még élő zene is van. Ha közelebb lenne, és nem csak gyerekek nélkül járnánk el kocsmába közösen akkor mehetnénk többször is. Így szerintem megmarad egyszeri jó emléknek.
Ma sikerült apukám ubuntus gépét távoli hozzáféréssel lokálisan is hozzáférhetetlenné tenni. Mint kiderült rég panaszkodott a rendszere, hogy elfogyóban a hely a boot partíción. Ma találtam egy cikket a probléma megoldására. Távolról bejelentkezve végigcsináltam a folyamatot, mely törli a régi feleslegessé vált linux kerneleket a bootról. Úgy tűnik, hogy sikerült az éles kernel valamely darabját is eltávolítani, vagy ha nem azt akkor a grub frissítéssel volt hiba. Szóval most nem bútol, és anélkül én sem tudok távolról rájelentkezni. Pénteken megyünk a gyerekekért, majd akkor megpróbálom orvosolni a hibát...

Túl vagyok 354kg bútor összeszerelésén. Nagyjából sikerült is elrendezni a felső szobákban, de még sok tologatás vár ránk.

Majd egy hónapot sikerült kihagynom blogolás nélkül. Igazából nem is hiányzott különösebben. Mikor a gyerekek táboroztak, mindig volt mit tenni, munka mellett/után kifestettük mindkettőjük szobáját, felszámoltuk a nagyon gyerekes játékokat, könyveket, bútorokat.
Utána családostul lementünk Hőgyészre megtudni milyen a falusi élet. Az jó volt. Bár a tengerparton többet olvastam, de itt reggelenként hattól nyolcig majd minden nap el tudtam menni tekerni egy nagyot így bejártam a környéket, és hazaérve olyan jól indult a nap. Egy hét után azért már elegem volt a sok sült húsból és kevés főzelékből. Viszont felfedeztük az egyik szomszéd falu strandját a horgásztó mellett. Az nagyon bejött. Homokos part, tiszta víz, és hétköznap maximum két család rajtunk kívül. Végre nyugodtan állíthatom, hogy mindkét gyerekem vízbiztos. Az utolsó napon bementünk Pápára a nagy fürdőbe kipróbálni, milyen úgy úszni, ha látjuk a lábunkat (na meg csúszdázni). Magam sem hittem, de a legnagyobb sikere a 220-as mélységű medencének volt, ahol keresztbe-kasul úsztunk, merültünk, fogócskáztunk. Persze a csúszdák sem voltak rosszak.
Hazaérve elmentünk az IKEAba beszerezni mindenki ágyát, szekrényét, asztalát. Sikerült is 354kg bútort összevásárolnunk.
Most a gyerekek megint táborban vannak Veszprémben, én meg esténként újabb és újabb szekrényeket, asztalokat szerelek össze. Már egyre profibb vagyok.
Bár a fenti szobák még csak alakulnak mi már leköltöztünk a korábbi dolgozó szobába, ami több radikális változást idézett elő. A családi PC-nek nincs helye lent, így Zoéhoz kerül. Viszont így a filmek letöltését nem koordinálhatja az a gép, így a média lejátszót kellett felokosítani egy billentyűzettel, torrent klienssel. - Megoldva. Sajnos be kellett látnunk, hogy az új helyzetben a teregetés/szárítás nagyon problémásnak tűnik, így valószínűleg még a nyár végén venni kell egy dedikált szárítógépet. A mosó-szárítóról lemondtam, mert az jó dupla árú és be sem férne a jelenlegi helyre, viszont pont tegnap futottam bele egy szimpatikus árú és méretű modellbe. Már csak ki kell gazdálkodni. Addig meg tárva nyitva minden ablak és kerülgetjük a teregetőket a szobák közepén.