2012. február

Sörnapló
Az első főzet söröm (Old Ale) nem hagytam a fermentálóban teljesen leérni. Hamarabb palackoztam, hozzáadott cukor nélkül. Mivel eleget volt még a melegen tovább érett, és lett némi szénsav benne. Jól is sikerült.
A második söröm (English Bitter) hagytam teljesen leérni, és az előírtnál két-háromszor több cukrot adtam hozzá. - Ihatatlan lett, kiöntöttem.
A harmadik söröm (Gallia) leérett teljesen, és nem adtam hozzá cukrot (a szénsavasságért), iható, de nem mutatom meg senkinek, mert pocsék, bár iható.
A negyedik söröm (Dockland Porter) alapvetően leérett, de maradt benne szénsav hozzáadott cukor nélkül is.- Most iszom, és teljesen vállalható.
Az ötödik söröm (Highland Ale) teljesen leérettt és hozzádtam palackozáskor 1/2 arány cukrot. Még nem tudom milyen lesz.
Nagyon kisérletezem, mert Keresztlányom ballagására jó söröröket akarok vinni. Úgy tűnik, hogy kell a végén a hozzáadott cukor, de csak mértékkel. Terveim szerint Pilsner, Highland Ale és Porter lesz a felhozatal. Némi cukorral szénsavasan.
Izgulok hogy jó legyen...

Túléltük tegnap a Revizorok támadását. Nem mondom hogy sérülések nélkül győztünk, de azért megvan.
Délután óta szörnyen kínoz az egyetlen nagyjából kinőtt bölcsességfogam. Évek óta nődögél, de most megint egy fájdalmas szakaszába ért. Valahogy begyulladt körötte az ínyem, és ettől kisebb szájzár gyötör. A vacsora elég lehangoló volt vele. Azóta bevettem fájdalomcsillapítót és már jobb kicsit, de a fél fejem lüktet még mindig.

Hát Kristóf nem gyógyult meg. Még tegnap reggel is lázas volt. Hitvesem viszi vissza az orvoshoz.

Szombaton ebédre bepróbálkoztunk a Papírtigris nevű hellyel melyet az "egy nap a városban" blog ajánlott. Ez már kettőből a második mellényúlása volt. Le is iratkoztam róla bosszúból. Nekem ne ajánljon semmit aki ennyire pocsék ízléssel van megáldva. Szombat délután még tanultunk kicsit Kristóffal kétkeréken cangázni (Megörökölte Zoétól a 16"-ost) aztán már csak lazán lázat csillapítottunk az este folyamán.
Tegnap emiatt csak lányommal ketten indultunk neki a gödöllői Arborétumot fotózni. Ő is hozta a kis kompaktot és elsütöttünk vagy száz felvételt. Sajnos még erősen tanuló a természetfotózásban, de a három-öt jó képét majd este felrakom.
Most várom a revizotokat, és a hírt Hitvesemtől Kristóf állapotáról.

Ma sajnos kilenctől négyig a Gyárban nyomultam, mert hétfőn jönnek a REVIZOROK kik döntehetnek életről és halálról. Már egyszer kiütöttek, így most próbáltunk nagyon felkészülni, de azért a kollégáimat is elláttam egy pár káromkodásssal amit a Megrendelőink fejéhez vághatnak, ha mégis padlóra küldene a Hivatal. (Akkor már úgy is mindegy lesz, de távozzunk mintha mi mennénk el.)
Azért ettől aggódom nem kevéssé, de hétfőn minden kiderül. Addig meg póbálunk a gyerekekkel kültéri programot szervezni.

Hát végünk van mint a botnak. Tegnap éjjel arra riadtam, hogy megesz az isten hidege. Lehet csak a pálinka volt kevés, de inkább a 38 és feles lázamra gyanakodtunk. Így húztam egy második polár pulcsit, egy második polár takarót és vártam a fagyhalált. Reggel nem is mentem dolgozni.
Vidám az élet így négyesben. Hitvesemmel felváltva ülünk le a kanapéra a gyerekeek mellé. Felváltva ráz a láz, és felváltva hasogat a fejünk. - Kiegészítjük egymást.
Sajnos a tegnap emlegetett egyik ajánlat nem esett le rólam holmi betegség miatt. Így amikor épp jól voltam (nem rázott a hideg) azt pötyögtem bőszen. Szerencsére megcsináltam. Bár ennyi pénzért régen az ujjunkat sem mozdítottuk, de válság van, és minden forint számít.

Hát mindenki elkapta. A gyerekek egész hétre kiírva, Hitvesem otthon szenved velük, én meg a kollégáimat fertőzöm. Tegnap valamikor kilenc körül be is aludtam két pálinka után extra polárpulcsiban izzadva egész éjjel. Remélem hamar túl leszek rajta, mert jövő hétfőig két tendert kell leadnunk, és még TBT ellenőrzés is lesz. Szóval nem sok esélyem van napokra kidölni.

Tegnap több mint 15 liter sört öntöttema a kádba. A szívem szakadt meg, de nem érdemelt mást. Na fátylat rá.
Viszont tegnap felszereltem a garázsba két polcot apukám butál ütvefúrójával. Hát az tényleg komoly eszköz ilyen könnyen még élettemben nem fúrtam falat. Közben a gyerekemin az olvadó hóval játszottak, mindaddig míg Zoé fárzni nem kezdett. A fázás lázba csapott át estére. Majd reggelre Hitvesem is elfeküdt kissé. Most hárman döglenek a kanapén, én meg főzhetek majd székelykáposztát.
Kemény helyzet...

Hát el kell ismernem, hogy a második főzet söröm ihatatlanul pocsék. Napok óta töprengek róla, hogy mit ronthattam el. (Bontogatom az üvegeket, majd öntöm a lefolyóba.) Minden jel szerint a palackozás előtt hozzáadandó cukor mennyiségét számoltam félre. (Ha emlékem nem csal, akkor többszörösen.) Emiatt nyitás után széthabzik az ital, és valami borzaalmas savanykás mellékíze van. Szerintem hétvégéig felbontogatok és csapba öntök egy ládával, és utána főzök valami mást, nagyon figyelve a cukorra.
Tegnap Düdü járt nálunk. Ma Kristóf Jedi az oviban.

Front jött, hó szakadt, most ragyog a nap. Megvan a bűnös.

Valami front jön de ezerrel, mert szétszakad a fejem.

Nem is olyan cudar dolog minuszokban rollerezni. Megfelelő aláöltözéssel egész korcsolyázás hangulata van, ahogy a hófoltokat kerülgetem a kormányon egy iskolatáskával, egy zacskónyi karate cuccal, előttem egy 25 kilós gyerekkel, a hátamon a tablettel. Extrém sport a javából, ahol nincs második esély. :-)
Ma igen jó híreket kaptam a gyárban ami feldobott. (Bár a kocsim csak valamikor holnap készül el, így lesz még két futásom a rollerrel.) Viszont a második főzet söröm szerintem pocsék. Kár volt bele a végén az a cukor. Ettől olyan cideres lett. Tényleg pocsék. Kétnaponta felbontok egy palacckal, hogy javult-e de ez nem javul, és a felét öntöm is ki mindig a lefolyóba.
Bár ebben a minutumban kortyoltam bele egy Foster's-be (aminek csodaszép az üvege) és annak is van valami savanykás mellékíze akárcsak az én sörömnek. Tanulság: A Foster's is sz@r.

Hát nem jó kocsi nélkül élni a minuszokban. - Reggel végre sikerült beadnom a fűtést javíttatni. Persze ha még vártam volna pár hetet nem is lenne szükségem fűtésre. Így meg rollerezhetek a hóbordákon.
Tegnap is teljes szobafogsággal telt a gyerekek napja, mivel Zoé nagyon a hátáron billeg. Ha a következő két napot kibírja, akkor meúszta. (Érdekes módon egyikük sem akar most beteg lenni, mert farsang van a héten és Tavasztündér illetve Jedik lesznek.)
Ja igen, tegnap reggel különleges álmom volt. Szóval álmomban Fehérvár környékén jártam kocsival, és tiszta jég volt az út. Egyszer csak pár korcsolyázó húzott el mellettem. Gyorsan beálltam egy benzinkúthoz, mert szinte irányíthatatlan volt az autó. Valahogy korcsolyát húztam, és elindultam a tök sötét úton a célom felé. Ekkor döbbentem rá, hogy semmit sem látok mert összeragadt a szemem. Reálisan felmértem a veszélyt. Vakon nem lehet egy országúron korcsolyázni éjjel, ahol kocsik is közlekeddhetnek, és bármikor jöhet egy kanyar. Viszont a szemem be volt ragadva. Ekkor annyira akartam látni, hogy hirtelen sikerült kinyitnom és a szobánkban voltam fényes reggel. Ettől megnyugodtam és akartam visszamenni vakon korcsolyázni, de már nem sikreült.
Eleve nagyon ritkán szoktam emlékezni az álmaimra, de még soha nem esett meg velem, hogy tudatosan felébresszem magam közben, pedig nem is volt rémálom.

Túlestem az osztálytalálkozón. Végül jobb volt mint vártam. Bár az oztálytársaim háromnegyede még most sem rémlik igazán, de attól még jó volt, szimpatikus emberekké váltak. Sőt még hajdani oszályfőnököm is eljött. Megöregedett, de nem sokat változot.
Sajnos lemondták Kamilláék a mai találkozót. Így program nélkül maradtunk. Bár tegnap már bújkált valami Zoéban így talán jobb is. Holnap azért lehet hogy kimegyünk korcsolyázni a Velencei tóra.

Kissé sresszelek, mert hétre mennem kell általános iskolai osztálytalálkozóra (25 év után). Persze alakult zárt faceebook csoport, és van pár lelkes hajdani osztálytárs(nő) akik olyanra is emlékeznek, hogy mi volt harmadikban. Én meg a múlt hét szerdára sem, ha nincs leblogolva. Szóval érdekes lesz. Vagy kínos, mivel jó ha 10 ember nevére emlékszam. Bár szerintem ezzel nem leszek kirívó.
Na futok karatéra. Holnap jelentkezem...

Tegnap a Királydombra mentünk ki szánkózni. Voltak még vagy ezren, de jól szórakoztunk. Ma megint egyedül vittem a gyerekeket. Semmi az egész. :-)
Most este lepalackoztam a harmadik főzet - "Gallia" belga világos - sörömet. Eléggé aggódom érte, mert nem igazán kuttyogot a kotyogó, de lesz ami lesz. (10 liter készült.) Három hét múlva kiderül, mennyire sikerült a nagy csendben...
A hirtelen lendülettől vezérelve be is kevertem a következő adagot egy brutális feketét. Név szerint "Docklands Porter" ami egy tradicionális viktoriánus kikötői dokkmunkás sör. Ja és ez a német tisztasági szabványnak is megfelel, semmi cukor semmi hozzáadott cucc, csak maláta és komló.

Esett még pár centi reggelre. Mehetek megint lapátolni...

Hát elkezdett esni. Én meg jófiúként másodjára lapátolom el a járdákat.

Hó-hahó! Hol a hó???
Az elmúlt negyed század legnagyobb havazásával rémisztgettek, erre sehol semmi. Pedig arra allokáltam a hétvégémet, hogy havat lapátolok, hóembert építünk, szánkózunk. Úgy látom nem lesz ebből semmi.

Mennék apaklubba, de a sofőröm eltűnt. Még a végén szégyeenszemre lefekszem aludni. (Telefonról és tabletről blogolni egészen különleges. Tejesen jó.)

Új editorral próbálkozom a tabletemen. Elég komolynak tűnik. Sajnos helyesírás ellenőrző nincs rajta, pedig kéne nagyon...

Ma Hitvesem holnapi oktatásáért az egész csapat hat utánig melózott, hogy minden klappoljon. Még így sem vagyok nyugodt, de a kollégáimra egy szavam nem lehet. Lesz aminek lennie kell.
Kissé izgulok egyébként is a holnapért, mert nehéz lesz egyedül öltöztetni etetni, cipelni a gyerekeket, de megoldom, és megyek be az oktatásra amint tudok.
Ma egyébként Hitvesem elaludt. Velünk együtt kelt fél hétkor. Kissé sűrű volt a reggel, de még így is időben voltunk végül. Szóval vannak még tartalékok. :-)
A sarki hideg tényleg itt van. Nyomorúságos az erkélyen pipázni kemény mínuszokban, de lagalább a paradicsomok úgy nőnek, mintha fizetnénk érte.
Jó lakás na. Nem költözünk...