Tegnap Hitvesem elég fáradt volt M.Á születésnapi bulija után, sőt még az eső is esett, így csak a kötelező kört futottuk meg a nagy bevásárlással. Cserébe ma elmentünk a "vonatparkba", ami Kristóf régi vágya volt. A délutáni programot még nem tudom. Visszatérek..

Dawkins könyvét olvasva megint elkapott a tudomány iránti hév, melyet utoljára a főiskolámon csöpögtettek belém, legyen bár "csak" az a tudomány vallásbölcselet, vagy etnológia, és nem a természetből jól levezethető biológia, fizika.
Most megint kicsit tisztább szemmel tudok rátekinteni a világra egy ideig, és ez jó. Jó, mert a hétköznapok a megrögzült sémáival beporosítják a látásomat.

Testünk bódhi-fa.
Tudatunk tiszta tükör,
Amit tisztogassuk gondosan óráról órára!
Ne rakódhasson rá a por!

Pedig hát:

Nincs bódhi-fa.
Nincs tiszta tükör.
Valójában minden üresség.
Hol van a por?
(A hatodik pátriárka szúrája)