2009. január

A hírek szerint sógorom jobban van. Ez jó.
Tegnap elmentem a főiskolám "öregdiák" találkozójára. De arra a meggyőződésre jutottam, hogy nem nekem való ez. Így legközelebb nem hiszem, hogy érdemes lesz részt vennem egy ilyen eseményen.
Ma viszont vettünk egy szódásszifont! Nagy öröm, mivel sokkal jobban kedvelem s szódát mint a buborékos ásványvizet. Gyerekkoromra emlékeztet. Arra, hogy régen csak apukám csinálta, majd mikor már elég nagy lettem rám maradt ez a nyűg. Akkor eléggé utáltam készíteni, de most egyelőre még élvezem.

Tegnap különleges estém volt. Hazaérkezés után egy pillanatra sem kapcsoltam be a laptopom. Ugyanis az Isten Gépeit olvastam. Egyszerűen nem tudtam letenni. Hitvesemmel nem beszéltem, nem blogoltam, semmit. Szerencsére éjfélre vége lett, így alhattam egy kicsit. Most (reggel hét óta már!) a Bányászokat segítem. Ha itt végzek, vihetem Zoét oviba.

Ma jól ránk ijesztett a sógorom. Fél tíz tájban kaptam a hívásokat hogy bekerült a sürgősségire ahol "becsövezték", mert kilyukadt a tüdeje. (?!) Egész délutánig nagy volt a pánik, de akkorra kiderült hogy nem komoly a baj. Mármint ha az nem komoly, hogy egy negyvenes férfinak váratlanul légszomja lesz, mert összeesett a fél tüdeje. A diagnózis légmell (Pneumothorax) ami teljesen "hétköznapi" és ideális esetben napok alatt gyógyul, rosszabb variációban műtéttel javítható. Most várnunk kell három napot, hogy magától befoltozódik-e a lyuk, vagy varrni kell.
Rettenetes, hogy érett komoly emberek milyen hülye módokon képesek a családi figyelem középpontjába kerülni. Ahelyett, hogy a második bor után mondana vicceseket.
Gyógyulj Pala, és csak jókat halljak felőled!

Kicsit elmaradtam az etetéssel. Ugyanis sikerült abszolválnom Zoé nem influenza jellegű vírusos megbetegedését. Ezért kicsit nyomorultul vagyok már napok óta. Pedig szombaton még Eger mellett is voltunk megünnepelni sógorom negyvenedik születésnapját, borkóstolóval, migyébbel. (Lassan lesznek majd képek is róla, addig akit érdeke nézze a picasán.)
Ma nyolcra kellett mennem iratokat átvenni, és délutánra is becsúszott egy megbeszélés, sőt még státuszriportot is kell készítenem.
Holnapra jól leszek, és írok...

Ma részt vettem életem első szülői értekezletén. Mivel egyedül én jelentem meg laptoppal jegyzetelni, így rögvest meg is kaptam a jegyzőkönyvvezetés felelősségteljes feladatát. Legalább nekem megvan minden fontos infó. :)
A gyerekek lapjára felraktam egy másfél perces bábszínház jelenetet. Akit érdekel, ott elérheti. (Perceken belül)

Most olvastam el Obama beiktatási beszédének (nyers) fordítását. Mindenkinek ajánlom. Az idő majd eldönti, hogy mennyi volt belőle a pátosz, és mennyi valósul meg. Róla még azt is elhiszem, hogy tényleg komolyan gondolja.
Boldog születésnapot Pala!

Szombaton megnéztük a Münchent tegnap este pedig a Mások életét. Ég és föld a két film. A Münchennél azt éreztem, hogy Spielberg nem tudja mit is szeretne elmesélni és hogyan. Bezzeg a németek tudnak. Csak ajánlani lehet szerintem.
Éjjelre Kristóf is belázasodott. Így már két beteg gyerekünk van. Este jön a doktornő felülvizsgálni őket.
Ja és tegnap végre kiszabadultam kicsit tesztelni az új gépemet, míg a többiek aludtak.

Ma Petyáékat költöztettük. Kicsit megint sikerült megemelnem magam. (Két doboz könyvet akartam felvenni egyszerre a fölről. (Utána már nem tettem ilyen botorságokat.)) Zoé délelőtt egy csúnya köhögési rohamot kapot, melytől Hitvesem jól be is pánikolt. Hazaszaladtam, majd gyógyszerésszel, orvossal egyeztetve kiderült, hogy ez csak a köptető hatása. - Köptet, köhögtet, erre van. De azért azt tanácsolták, hogy inkább másik szert használjunk ne az ACC 100-at. Azóta megnyugodtak a kedélyek. Még fotóztunk is közösen párat.

Tegnap felraktam pár képet...

Egyébkként most hívott Hitvesem. Elvitte Zoét orvoshoz mert nagyon csúnyán köhög már egy hete. Jövő csütörtökig szobafogság, antibiotikum. Tényleg jó ha két hetet folyamatoasan tud járni a Lányom az oviba. Most épp lábon kihordott mandula és hörgőgyulladása van.

Ez a hét eddig egy teljes anyagi csőd volt. Tegnap megérkezett az éves összesítőm a befektetési portfóliómról. Azt tudtam (mert olvasok eleget, és hallgatom reggelente a gazdasági híreket), hogy sok-sok virtuális pénz enyészett el, de csak most szembesültem vele, hogy az én addig nagyon is valósnak hitt megtakarításaim jelentős része is füstbe ment. Inkább elittam volna, mert még az is logikusabb felhasználásnak tűnik így utólag.
Megérkezett továbbá az új robotporszívó, mely az e-Bay-en még 33K volt. Erre jött 10K szállítás, és ma még újabb 10K vámpótlékot kellett fizetnem! Így már nem olyan jó vétel, pláne miután itthon kiderült, hogy közben a régi töltője is bemondta az unalmast. (Az újat viszont anélkül vettem költségcsökkentés céljából, ezért még pár ezresért vehetek azt is.) Ja és be kellett fizetnem egy 2002-es parkolási bírságot is, amiről azt hittem már rég elévült, de kijött a jogerős ítélet és a számla a végrehajtási záradékkal, így nem volt mese. (29K)
És még csak szerda van...

Délutánig nagy volt a bizalmunk, hogy jelentős erősítés érkezik a gyárba, a felhalmozódó feladatok kezelésére. Azután kiderült, hogy mégsem. Így most kissé letörve plusz támogatás nélkül kell nekivágni az új évnek. Szerintem aggasztó a helyzet, de nem tisztem nekem aggódni. Így én csak a kihívásokat láthatom. Azok meg jelentősek.

Tegnap elmentünk a Közlekedési Múzeumba, mert semmi jobb nem jutott eszünkbe. Jó volt ám. Szerintem gyakori vendégek leszünk a gyerekekkel. Ma Cs-M család jön majd át délután.

Szervízben a verda, pedig mennék már haza. Agyrázkódásom következtében érdekes felismerésekre jutottam. Például arra, hogy az FBI terrorista listáján csupa muszlim van. Minden más terrorista kihalt? Szegény öreg Huntingtonnak igaza lehetett. Tényleg civilizációs szembenállásnak tűnik a dolog.
Most kaptam egy tendert, amit hétfőn kell beadni. Nem is megyek haza...

Tegnap begyűjtöttem egy jó kis agyrázkódást. Reggel ki akartam venni Zoé gyerekülését a csomagtartóból. Felcsaptam az ajtót és hajoltam be. Csak azt nem vettem figyelembe, hogy mínusz 10C° körül a hidraulika is ledermed. Így izomból lefejeltem a csomagtartó ajtó élét. Azt hittem ott halok meg. Még az is átfutott rajtam, milyen ciki ha a lányom előtt nyílik szét a koponyám. Persze nem nyílt. Viszont ebéd után hirtelen mozgásokkor elkezdtem szédülni. Még szerencse hogy ülő munkát végzek. :)

Este összeraktam 2007-2008 képeit, melyekből papírt szeretnénk. Mert jó-jó ez a digitális korszak, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy 50 év múlva is meg tudják majd jeleníteni a winchesteremen kallódó jpg-et. Ezért közel kétszázat kinyomtatunk az utókornak, hátha nem lesz gázuk, áramuk, vagy olyan baró monitorjaik lesznek, melyen a 4-10 megás képek porszemnek tűnnek.

Megvan az új gép!
Nem egy könnyű darab az tény, de lőttem vele 59-et mielőtt lemerült az amúgy töltetlen aksija, és csodaszépek a képek. Hitvesemnek is megtetszett. Tud LCD-zni, de az átnéző is bejött neki. Valószínűleg csak holnap kerülnek fel a képek az oldalamra, mivel ennek a kompaktoknál megszokott 4:3 helyett 3:2-es a képaránya. Így módosítanom kell az oldalam megjelenítőjén is lehetőleg úgy, hogy a régebbi képek se essenek szét.

Szomorú szívvel lemondok a Pentax k-m-ről, mivel szinte egységes ellenállást váltott ki. Hitvesem inkább LCD-n át akar képet komponálni, apukám szerint is kell az LCD és az AA-s elemek nem tűnnek jó választásnak, kollégáim szerint a Pentax sz@r és a k-m különösen pocsék képeket csinál. (Csupa Canon és Nikon hívő). Szóval nem lesz Pentax k-m. Helyette inkább egy Sony Alpha 300-at választok. Mely magamtól soha nem jutott volna eszembe, de fotózásban profi főnököm szerint az sokkal jobb mint a Pentax, mivel elektronikában a Sony verhetetlen, a lencsét meg a Minolta adja hozzá, van élőkép a hátán, lítium az akkuja, és nincs számottevő különbség az árban. Sok-sok tipródás végére kerül ezzel pont.
- De pont Sony-t, ami walkman-eket és konzolokat gyárt???

A főnököm most közölte, hogy dehogy ajánlotta a Sony-t. Ő természetesen Canon EOS 450D-t ajánlott, csak azt én nem akartam. Így lett Sony. (15:05)

Tegnap az itthonlétet élveztük, bár Hitvesem elvitte Zoét (életében először!) moziba, míg mi csendes pihentünk Kristóffal. Közben egyre újabb és újabb cikkeket, értékeléseket olvasok a fényképezőkről. Arra jutottam, hogy végső szinten érzelmi döntést kell hozni, mert a sok teszt alapján "racionálisan" már nem lehet dönteni. 10 összehasonlítás 6 tesztgyőztest eredményez legalább. Mindig van egy másik gép ami valamiben jobb, még azonos kategórián belül is.
Nekem a legszimpatikusabb (csomó racionális indok, és teszt alapján) jelenleg a Pentax k-m dupla kittel.
Persze ez még változhat, mire beszerzem a gépet.

Na ott van a gyerekek szilvesztere, a felnőtteké a képek között, és külön galériát kapott Zoé és Olivér bulija a gyerekek oldalán.
Mára ennyi elég is...

Túlestünk egy négy napos szilveszteri mulatságon Badacsonyban. Jó újra a saját lakásunkban lenni, mert a végére azért elfárasztott az egész napos gyerekbandázás, az esti pincelátogatások, a zsebkendőnyi szoba, és a csend teljes hiánya. Szerencsére itt a hétvége, hogy kipihenjük magunkat. ;) A lefáradást leszámítva jó volt nagyon ez a szilveszter, mert volt nagy mulatság, sok pörgés, és alapvetően sikerült kikapcsolni az évvégi hajtásból.
Közben zárom már a tavalyi évet, és készülnek a szilveszteri képek is. (Órák kérdése...)