2015. január

Ma nekiálltam egy újabb adag sör megfőzésének. Ez Müncheni világos lesz. Semmi különlegesség, csupán egy szimpla világos sör. Hitvesem támogatásával beszereztem egy elektromos főzőedényt, aminél elegendő beállítani a kívánt hőfokot, az meg ott tartja a szmlötyit ahol kell. Elég jó cucc. Összesen 29 literes, szóval akár 25 liter sört is le lehet(ne) főzni benne, de én egyelőre beérem tizenöt literekkel, mert így van lehetőségem gyakorolni, kísérletezni. Inni meg nem iszom annyit, hogy havonta több mint egy rekesz elfogyjon...
Tegnap megkaptuk Zoé írásbeli eredményét. 76 pont. 75 fölött mehet szóbelizni. Az osztályából négyen írtak, de úgy tűnik csak ő jutott tovább a második körbe. Már alig 150 gyerek közül kell csak az első negyvenbe jutnia... Még mindig 40% alatti az esélye.

Reggel óra várom a kéményseprőket, akik laza 8-12 közötti időszakot adtak meg az érkezésre. Háromnegyed tizenegykor még semmi hír róluk, viszont kilenckor hívtak a suliból, hogy Kristóf rosszul van, fáj a füle, mennem kell érte. Délig a doktorhoz is el kéne jutnunk szóval egyre jobban utálom a kéményseprőket...

Szombaton Nővéreméket látogattuk meg, Sógorom születésnapját ünnepelve. Jó kis buli volt. Utólag az tűnt fel, hogy már kicsit sem lógtak/unatkoztak rajtunk a gyerekek. Nőnek durván.

Vasárnap elültettem a csilijeimet, ma reggel pedig behoztam a gyárba, mert otthon már nincs szabad felület. (Pláne 14 cserépnek.) Elsőre minden érdeklődő kender ültetvényre gyanakodott, majd többen el is elszomorodtak az igazság hallatán. Pedig ha minden összejön a 350.000 Scoville-os csilim már inkább idegméreg kategóriás lesz és nem holmi könnyűdrog.

Ma lefejtettem a sörömet. 15 és fél liter lett palackozva és bő fél litert kicsapoltam korsóba tesztelés céljából. Alig fél korsó után megállapíthatom, hogy
1. finom,
2. az ember fejébe tud szállni...
Jelenlegi véleményen szerint jó sör lesz ez. Sőt már most is jó.

Tegnap megkapták a gyerekek a félévi bizonyítványukat. Én büszke vagyok mindkettőre.

Zoé épp felvételit ír, nekem másik 400(!!!) szülővel egyetemen néma csöndben kell várakoznom, hogy ne zavarjuk a koncentrációt. Előbb volt egy előadás a felvételi további lépéseiről. Szóval 400+ gyerek írásbelizik most a 8 és a 6 osztályos gimibe. 150-150-et fognak behívni szóbelire, és 40-et vesznek fel a minket érintő 8 osztályos részbe. Húsz százaléknál nem jobbak az esélyeink, mert ide csupa kitűnő bizonyítványú gyerek jön, de a próbát mindenképp megéri.
Délután Gy-B.O szülinapjára megyünk. Majd ott lazíthatnak a gyerekek.

Bő egy év kihagyás után újra rászántam magam a sörfőzésre. Viszont a korábbi instant megoldás helyett - ahol konzervben vettem meg a malátalevet - tegnap nulláról csináltam végig a folyamatot. Hát hosszabb volt mint vártam. Jócskán éjfél után végeztem. Viszont sok tapasztalattal és kb 15 liter saját főzésű IPA sörrel lettem gazdagabb. Az eredményre mostantól jó egy hónapot kell várni. Majd akkor kiderül, megérte-e a munkám...

Az elmúlt napok párizs merényletei után szerintem ez a legfontosabb cikk. Olyannyira egyetértek vele, hogy nem csak a twitteremre nyomom ki, hanem megpróbálom megőrizni az "örökkévalónak".
Szabadság, egyenlőség, testvériség!

Eddig bírta Kristóf. Kihúzta a másik első fogát is. Az eddigi trollos mosolya megszűnt, hogy miként néz ki két metszőfog nélkül inkább nem részletezem, de a korábbi albumot kiegészítettem két mai képpel a bátrabbak kedvéért.
Ma ki kellett hívni a gázszerelőt, mert pár napja egyre furcsábban viselkedett a kazánunk. Alig tizenkétezerért minden megjavított rajta, remélem most egy évig nyugiban lesz az eszköz.

Kristóf az előbb tépte ki (teljes titokban, egyedül) az első fogát. A képek alapján a másik metszőfoga sem húzza már sokáig...

Ma megcsináltam a 2014. évi összefoglaló oldalt. Minden évben az hiszem hogy már szinte nem is fotóztam, azután év végén kiderül hogy mennyi album készült egy év alatt.
Időközben megtaláltam a jó módszert, amivel év közben is be tudom szúrni az albumokat, sőt egyben is láthatóak lesznek. Persze nem most, mert némi fejlesztést igényel, de már látszik a fény az alagút végén.
Holnap vége a téli szünetnek és valóban megkezdődik az új év...

Ma én főztem Zoé segítségével az egyetlen menüt amire csak közösen képesek vagyunk, ezért sajtlevest ettünk túrógombóccal. A leves nyomokban hasonlított az anyukám által adott receptre, de azért ehető volt.
Délután főző tanfolyamra megy a lányom, az egész család viszi, de ha lehet ott hagyjunk a feledhetetlen 2-3 órákra. Én biztos nem szívesen ülném végig egy sarokban a "bulit".

Az új évet egy új könyvvel nyitottam, sikerült két nap alatt leküzdenem. Holnap talán már valami produktívabbat is fogok tenni...
Le kell zárnom a blogom tavalyi oldalát, esetleg feltölthetném az elmartat karácsonyi képeket, utána újra kell kezdetem a napi Duolingo gyakorlatot és legalább heti párszor ide is kell majd írnom. Szóval lesz munka bőven.
De csak holnaptól...