AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA

1. cikk

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel

és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, vallásra, 

politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre,

vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivarkozhat a jelen Nyilatkozatban 

kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést

tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem,

amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, 

gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

3. cikk

Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk

Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a 

rabszolgakereskedés minden alakja tilos.

5. cikk

Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek 

vagy bánásmódnak alávetni.

6. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

7. cikk

A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő 

védelméhez. Mindenkinek joga van a egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden 

megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.

8. cikk

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető

jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

9. cikk

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

10. cikk

Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság

méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, 

másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

11. cikk

(a) Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, 

amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték 

mellett, törvényesen megállapítják.

(b) Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése 

pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény.

Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény 

elkövetése pillanatában volt alkalmazható. 

12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem 

szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni.

Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény

védelméhez.

13. cikk

(a) Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon 

megválasztani. 

(b)  Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, 

valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk

(a) Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország

nyújtotta menedéket élvezni. 

(b) Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen megalapozott

üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

15. cikk

(a) Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz. 

(b) Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától

önkényesen megfosztani.

16. cikk

(a) Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, 

nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani.

A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság 

felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.

(b) Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.

(c) A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, 

valamint az állam védelméhez.

17. cikk

(a) Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.

(b) Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, 

ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát,

valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, 

mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése 

útján való kifejezésre juttatásának jogát. 

19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magába foglalja azt 

a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül

kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

20. cikk

(a) Mindem személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. 

(b) Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.

21. cikk 

(a) Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, 

akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez. 

(b) Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati 

állásokra való alakalmazásához. 

(c) A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata( ez az akarat egyenlő szavazati jog

és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértéküen biztosító eljárás 

alapján időszakonként tartandó tissztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson. 

22. cikk

Minden személynek  mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz minden 

személynek ugyancsak igénye van arra, hogy - az államok erőfeszítései és a nemzetközi

együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági

erőforrásaival - a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges 

gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

23. cikk

(a) Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához,

a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. 

(b) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez

van joga. 

(c) Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga,

amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet

megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki. 

(d) Minden személynek joga van másokkal együtt szakszervezet alakításához és érdekeinek 

védelme céljából szakszervezetekhez való csatlakozáshoz.

24. cikk

Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának

ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz. 

25. cikk

(a) Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének 

biztosítására alakalmas életszinvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, 

lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, 

joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló,

valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit 

akaratától független körülmények miatt elveszíti. 

(b) Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. 

Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális

védelemben részesül. 

26. cikk

(a) Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető

oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és

szakoktatást általánossá kell tenni( a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt

- érdeméhez képest - egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia. 

(b) A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok 

és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek

elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést,

türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében

kifejtett tevékenység kifejlődését. 

(c) A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

27. cikk

(a) Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, 

a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben

való részvételhez. 

(b) Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel 

kapcsolatos erkölcsi és anyagi  érdekeinek védelméhez.

28. cikk

Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok 

tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított

jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.

29. cikk

(a) A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül 

lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.

(b) Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve 

más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elimerésének 

és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, 

közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít. 

(c) Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival 

és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk

A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam,

valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt 

kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki,

vagy ilyen cselekményt elkövessen.